Vajon a hidegrázás melyik pillanatában kapcsolják be a fűtést?
Egyáltalán fázni lehet-e a hidegrázástól? Hanem ha éppen attól lesz meleg, kell-e még a fűtés hozzá?
Minek a fölösleges óvintézkedés?
Az állandó vigyázz!ban kuporgás?
Minek öt kérdőmondat után még egy hatodikat írni az előbbiekről?
Hanem az ember lehetne magához egyszerűen csak kegyes, megengedve a lúdnak, hogy érdes bőrrel verdesse szárnyát, még a tollakat is széthullatva. Csak úgy.
Még ha nem is csinál nyarat, mert nem fecske. Vagy mert jóllehet nem is kell nyarat csinálni.
Csak szeretni a változó évszakot. És a zöld utat, hogy aztán jöhet bármi, hisz minden van.
A kép valóban nem hazudik?
Csak a szemtengely ferdül a sok látásban?
Fárasztó állandóan csak nézni, nézegetni, nézelődni.
Becsukni volna jó a szemet, vagy csak a szembe csukni volna jó a szemeét és akkor kiküszöbölhető volna a salak s az, ami amúgysem lényeges - és különböző környező, időbeli (és valamelyest térbeni) okok miatt mégis az.
Ezután mégis csak egy lehetőség jut: az ember legyen egyszerűen csak kegyes magához meg a lúdhoz is.
És hidegrázásra ne kapcsoljon fűtést.
No comments:
Post a Comment