Az arcodon a mosoly...
éppen erről írnék verset,
ha lenne tényleg komoly
rím, amit idebiggyesszek.
De az arcodon a mosoly
nem rímel semmivel
és emiatt van, hogy olykor
tényleg hülyeséggel
telik csak meg a sor.
Világot nem mentek meg
úgyse, mer' ez olyan kor:
önmagával enyeleg.
Na ugye, hát megvagy: kedves
Önirónia! Itt irónok élnek
meg én meg te is. Helyes
G-dúr-cátlan összehangzatban henyélnek.
De az arcodon a mosolyt
nem hangsorolom be sehova
se, mert oldalt trillás fodort
csal csacsogva e ritmusTra.
ez má 2013 augusztus elsején íródott
No comments:
Post a Comment