Borkósta

A tegnap esti/écakai ménesi borkóstolások alkalmával elkapott az ihlet, naná, hát meglepő, hogy pont akkor.

Kár, hogy a kadarisszimára már nem futotta a tollból.

De azt hiszem jól is van ez így.

Illusztrációt nem tudok közölni (még), mert bekrepált az sd kártyám, hála a magasságos atyaistóknak.

Hanem írtam verset. Ilyenet, hogy:

- Ave Dionüszosz -

A bor az ész

és én vagyok az értelem.

De a borász

emez összefüggésben lét-elem.

Csak az lehet

értelmetlen,

ha a bor nincs jelen-

-kor-létemben.

"Kérem, ne csikizze

a hölgyet."

Aszalt-száj-ízeket

nyelhet.

Vagy nyerhet.

kitekintő

Pedig igazán mondom, hogy újfent egész helyesen alkalmazom az instant hidegvér-dialízist, de igen-igen akad pár bolyongó lélek a világban, akit egyszersmind ugyanolyan instant BA**nék pofán, hogy a szélrózsa összes irányába röpülnek fogtömései - s oda minden vérverítékkel áztatott próbálkozásom a diplomatikusság irányában.

És maga a tény, hogy -hála a magasságos teliholdnak- nem is kell különösebb interakcióba kerülni az effélével, mégis: elég egy kósza villanata betegre szikkadt elméjének és szevasz- hirtelen duplájára nő a koponyám és feszülne szét a fejbőröm rajta.

Magyarul: a tolerancia véges valami. És egészen különös útlezárások körítik. 

Hét

Hétfő este olyan este,

hogy bele sem gondolhatik az elme

a keddbe.

Keddvetlen reggelre

ébredő, de kedvesbe térül ő

szerdára.

Csiki-csuki csütörtök

csikorgat krétával csíkokat

péntekig.

Bár a péntek

nem szolgálhat tény-leg

és a szombat

Is csak a péntektől

lesz szomorú vagy nem-.

úgy idomul

A vasárnapi kávé,

mint fejhez a nedves haj,

haj!, a hétfőhöz.

2013.10.24. Ózsé

Érdes bőrű lúd

Vajon a hidegrázás melyik pillanatában kapcsolják be a fűtést?

Egyáltalán fázni lehet-e a hidegrázástól? Hanem ha éppen attól lesz meleg, kell-e még a fűtés hozzá? 

Minek a fölösleges óvintézkedés? 

Az állandó vigyázz!ban kuporgás?

Minek öt kérdőmondat után még egy hatodikat írni az előbbiekről?

Hanem az ember lehetne magához egyszerűen csak kegyes, megengedve a lúdnak, hogy érdes bőrrel verdesse szárnyát, még a tollakat is széthullatva. Csak úgy.

Még ha nem is csinál nyarat, mert nem fecske. Vagy mert jóllehet nem is kell nyarat csinálni.

Csak szeretni a változó évszakot. És a zöld utat, hogy aztán jöhet bármi, hisz minden van. 

A kép valóban nem hazudik? 

Csak a szemtengely ferdül a sok látásban?

Fárasztó állandóan csak nézni, nézegetni, nézelődni.

Becsukni volna jó a szemet, vagy csak a szembe csukni volna jó a szemeét és akkor kiküszöbölhető volna a salak s az, ami amúgysem lényeges - és különböző környező, időbeli (és valamelyest térbeni) okok miatt mégis az.

Ezután mégis csak egy lehetőség jut: az ember legyen egyszerűen csak kegyes magához meg a lúdhoz is.

És hidegrázásra ne kapcsoljon fűtést.