January 18, 2016

hételő, utóbú

Brit tudósok szerint ma van az év legszomorúbb napja. Az internyet írja.
Nem tudom. 

Meg hogy a metál olyan hormonokat szabadít fel az ember szervezetében, mint egy nagy bazi ölelés.
Nem tudom. 

De talán tényleg az a megoldás. Egy nagy, meleg ölelés. Talán így elviselhetőbb a (válassz tetszőleges akármit ide, megnevezendő). Nem jó az, ha rossz érzések kerengnek körül. Bántás, szúrás, karcolás, súrolás, hasítás, kardozás helyébe sejtet kitöltő kellem. Esség. Csak tessék, tessék jönni. Puffos kabátka kihűlt fatörzsnek miért ne lehetne lenni? Vagy nem kell puffos kabát, a fatörzs bír hideget-meleget. Csak ne karcolják fölösbe. 

Ha eleget rázkódik, szétesik az arc. És csak pofalemez marad. Ám ez rossz. A bőr is kipattogzik a fagyos széltől. Megelőzni jobb, de ápolni, vigyázni is lehet egymás bőrére - elvégre sok, szép dolognak takarója. 

Nem tudom.

A macska épp most fúrta nedves kis orrocskáját a hajamba. Drága kicsi macskám. 
Most dorombolás következik.

January 5, 2016

az élet, alapvetően

Minden jel arra mutat, hogy tél van. Hull a hó, ráfagy az ember segge a falusi budira. (Már amennyiben épp egy falusi budin ücsörög.) Már elmúlt Karácsony, a szeretet lángját nyálas ujjbeggyel szétmorzsoltuk, sőt, már a szilveszteri hepajból is megtaláltuk a kiutat. Szilveszterkor amúgy beállítódott az az alapvetés, hogy jó lesz ez az év. 

illusztris kép a netrül
Na, hát jelenleg nem látok ki az egyre keskenyedő szememen, mert egyfeszt csavarja a hapcizás. Ha éppen nem csavarja és éppen nem kap szaltófrászt (ezt a szót most találtam ki, lehet találgatni it jelent) a macskám, mert oroszlánként tüsszentek reá, hát papírzsepik tömkelegébe fojtom...na nem a bánatom, hanem. Ja, és kérem szépen, Ozsváthzsuzsi most tudta  meg a takonylottó főnyereményét, hogy a kenőcs csomagolásán, amellyel kiszáradó, fújástól sebzett orrocskáját kente, kezelte nem ír mást, mint: VÉGBÉLKENŐCS. 
Hátszóval. Mit is mondjak...de amúgy használ! 
És még a fülem is le van sántulva! Vááá! Apokalipszis most!

Na jó, amúgy végre fehér világ van kint. Ismétlem magam? Úgyis krónikus naptévesztésben nemszenvedek. Már megint olyan, mintha nem ma lenne, hanem holnap vagy holnapután. Vagy tegnapelőtt? Kéne aludni.