Benn-fentes

Én mindig csak addig vagyok jó, amíg magamra nem unok benned.
S te mindig csak addig vagy rossz, amíg magamat utálom benned.

-

háromnegyed 2013 van

  

csak egy kis pánik

Hát ez nem lesz szépirodalom.

Ki vagyok akadva.
Az idő problematikájával küszködöm. Avagy: nincs. Semmire az égvilágon. Persze, kell nekem mindent elvállalni. Kell nekem egyetem-népszerűsíteni. Filmfesztiválon agytágítani. Önkénteskedni. Nemtommicsinálni. Meg aztán ott lesz a színházasdi is.
És szó se róla, élvezem mindezt. Mert izgalmas és sokféle.
Csakhogy járok én egyetemre is. Az utóbbi 2-3 hétben pedig kb nem is voltam itthon rendesen. Magyarországon, Székelyföldön meg mittoménhol. Mostanra pedig úgy felgyűlemlettek a házik, hogy azt sem tudom, mihez kezdjek. Hogy mi a francot csináljak. Jövő héten meg Ifeszt. Sőt, mostantól Ifeszt. Meg lesz falfestésem. És jövő hétre kell egy jó adag házi, jó adag tantárgyból. Meg menülap.
Nemrég meg ültem és bámultam ki a fejemből és gondolkodtam, hogy mikor robban szét a fejem.
(Bezzeg ezt van időm megírni, ugye? Hát van, mert így legalább lenyugszok egy kicsit.)
Ezek a dátumok meg határidők meg időpontok zavarnak, mert egy nap csak 24 órából áll. A tempó feszített én meg szeretnék ellazulni.
Már az utóbbi napokban az is megfordult a fejemben, hogy ugyanbiza jól tettem-e, hogy erre a szakra iratkoztam egyetemre, amin épp vagyok?! Pedig szeretem. De mit akarok még? És miért egyszerre?
Miért nem lehet kicsit lefagyasztani egy-egy darabját az egésznek, s miután a többi elsimul, kiolvasztom s minden szépen visszalendül normális kerélvágásba.
Minek csinálok bármit is? Van, akit nem érdekel semmi vagy csak minimálisan. Könnyű nekik.

Szóval nem tudom, hogyan érjem magamat utól, most a kétségbeesés skáláján-a pánik, agresszió, letargia után a közöny fázisát élem. Ez eltart nemtom meddig, aztán valszeg lenyugszom és megcsinálom azt, ami épp a leghamarabb szükséges(tehát a MINDENből kiválasztok egy részletet.....)
Vajon az Elvárások megértenek majd?
És közben mi történik magammal? Magamat mikor intézem?
Olyan szép ez a vasárnap délután, hogy megüt a guta.
Nem vagyok formában.
Ez van. Nemtom.
Nemtom...

Zsuzsmákos egyperczesek

Azt mondják, jól áll nekem az objektivitás - minekután felolvastam pár egypercesemet, amit örkényetesen én írtam. Ezek a szösszenetek valós emberekről szólnak, egy-egy kiragadott jellemvonásról vagy konkrét helyzetről.
No, de miről is van szó? Khm, khm:

Baleset

Tegnap délelőtt 10 és 12 óra között igen kellemetlen baleset történt egy partiumi körforgalomban. Sötétbarna, fiatal Mazda ütközött frontálisan egy pirosas tüdőszín Matizzal. Szerencsére komolyabb fizikai sérülést egyik vezető sem szenvedett. Szemtanúk elmondásai szerint a kis Matiz ezekután 3 tükörtojást sütött a motorháztetőjén és elszegődött mustnak egy nappali szoba fűtőtestére.

Művészet

Kedves egybegyűltek! A mai napon a művészetről fog szó esni, vigyázat, mert nagy nehéz és darabos, fejeket jobb elhúzogatni. A megértéséhez előszöris megkérünk mindenkit: szívjanak be amott a jobb oldali folyosón, a héliumos luftballonokból, miután kulcsaikat elzárták, mobiltelefonjaikat pedig lezárták.
Köszönöm.

Bogaramnak

Drága bogaram! Szeretettel várlak az E-GOMBban ma este nyolckor, nagyon izgalmas rendezvény lesz, melyen többek között fellépek én magam is, de leginkább én magam. Emlékeztetlek újfent arra, hogy egoista vagyok és exhibicionista. Légyszíves hozz derítőernyőt, mert megeshet, hogy módfelett csillogni fogok.
Tehát gyere el, mert ÉN ott leszek.
Várlak.

Boncolás

Íme a hulla. Nő, férfi - lényegtelen. (Amennyiben nő, azért lehet vele szemezni.) Viszont a lényeg a kés. Kisbicska, nagybicska, teljesen legit szike, bármi szolgálhat eszközül. Ezek valamelyikével vagy sorjában mindegyikkel mérjünk célzott bökéseket a test leggyengébb pontjaira. Ezeket a vágásokat utána kedvesen varrjuk be. Elemezzük az esetet privát szempontok szerint. Azután a tetemet tegyük félre hibernálni. Váltsunk munkaruhát és kérjük a következőt.