-Te sápadtarcú dög! Lerohad a fél vállam! Az lehet, hogy élesztővel kelsz napbukta után, de én nem akarok ilyen ébresztőre lefeküdni. Még az egy dolog, hogy lefekszek - el nem alszok, mert álom szememre nem jön, a gyomrom viszont korog rendületlenül (éjszaka próbálkozik az ember nem enni - ha nem kell gyomorsavat felitatni, ugye).
Szóval még az is hagyján, hogy miattad napközben párszor majdnem ártatlan emberek fejét ordítom le spontán, semmikért, továbbá tudatos szélmalomharcot vívok - koncepthiány miatti agybaj és értetlenség következtében - a technológiával hosszú órákon keresztül; tehát ez mind oké. Na de hogy mi a bánatosért kell fájdalmas testtájékokat észlelnem magamon?! Az rejtély. Csak frusztrál az egész irracionalitás.
- ezek voltak Phroust Ratio első asszociációi miután, felnézvén az égre konstatálta, hogy telihold van és ez akár meg is magyarázna egy pár dolgot. Még pár másodpercig meditált előbbi eszmefuttatásán, majd leült az ágy szélére. Az nyikorgott válaszul, erre a válla kezdett nyillalni kegyetlenül.
Odakint erősen fújt a szél.
-Hm. - Phroust Ratio arcán visszafogott fájdalom-mimika húzódott. Most megropogtatta nyakát jobbra és balra, egymásután ötször. Majd ugyanez előre-hátra és körözve is.
Nem használt. A tompa nyillalás nem múlt el. És a szánalmas tehetetlenség érzete sem.
A helyzet egyre nyomasztóbb volt számára, a hirtelen összegyűlt felhőzet okozta kinti vihar és a szoba csöndje tévképzeteket indított el képzeletében, miszerint egy élőhalott van az ajtó mögött, leselkedik rá és mindenféleképpen az az életcélja, hogy halálra rémissze őt. Ezen gondolattól két tizedmásodpercnyi távra következett a Twin Peaks atmoszféra összes rémületes jelenetsora. Phroust Ratio már épp a takaró alá bújást pedzette, amikoris hirtelen megpillantotta azt az üveg Coca Colát, amely két napja csücsül az asztalon.
-Ahá, sápadtarcúkám! Ha már olyan teli vagy, mint ez az üveg, lássuk mitől fogysz! - ekkor fogta a kólát, kinyitotta az ablakot és csúfúl nekivágta a Holdnak, sűrű felhőrétegen átcélozva, mint képzett darts játékosok nagyon részegen.
Lelki szemei előtt kólától felbomló és szétmálló csirkecombok úszkáltak a lében mindenfele.
Ózsé, valamikor 2013 őszén
No comments:
Post a Comment