Ó, ó, promóció

Teljesen jó, mondom- volt a postaládában ilyen Takko-s kis kártya, árleszállitásos, 30 százalékos, blablablabla. Ez tegnap történt amúgy. Tegnaptól feb. 18.-ig érvényes a kupon, hujjé, na hátha fel tudom használni s veszek valamit, mert tegnap az amcsi ünnepet üli ország-világ s kis aranyos piros szivecskék voltak rárajzolva a kártyára; és amúgy ME MÉ NE.
Jóvan, tehát veszem a fáradtságot és elindulok hóban-fagyban, úgyis csak 10 perc tőlem a reálföröegál. Piros bakancsommal csak úgy szántom a havat, kisebb hódombokat kell átlépjek, mert olyan szánalmas formában takaritják a járdákat. Kb hókotróval a lábaimon kellett volna menjek. Sebaj, én látom magam előtt a betlehemi csillagot. Jujhéj, mindjárt kiderül, hogy BÖLCS is vagyok. (nem-e?!)
Tehát vissza a Takkohoz. A képeslapméretű cuki kártyán az állt, hogy a százalékos plecsnik csak azon termékeknél használhatóak fel, amelyek nincsenek amúgyis árleszállitva. Hát ja, jó is volna már...
Na de, nagy reményekkel bevetem magam az üzletbe. Nézelődök. Nézelődök. Mennyi árleszállitás! Mennyi árleszállitott szar dolog. Hmm. Ni, ott is. Meg amott is. Tejóég, hát akkor most micsináljak. S akkor megpillantom a polcot, amelyen alapárú áruk vannak. Miiivan? Ez a rongy még a 30 százalékos plecsnivel is drága! Anyátokat! Le se, úgyis fostos, nemteccik.
Kb ez a helyzet az ilyen naaagyon extrás akcióknál. Felhasználhatom a kártyát azoknál a ruhadaraboknál, amelyeket amúgyse vennék meg, mert drága, és még igy is az. S persze az elvetemültek meg is veszik, mer mi az már hogy üres kézzel távozok. Végtére is jó stratégia minden mást leárazva tartani. Igy a kedves vásárló célzottan tud sok pénzt otthagyni-persze azzal a látszattal, hogy most spórolok!
Nagyon ügyes, tényleg. A kassza előtt kigyózó sor is ezt bizonyitja. Mintha legalábbis ingyen pénzt osztogattak volna. Pedig dehogy. :)
Valentin alkalmával muszáj akciózni.
Akarommondani vásároltatni.

Höjj de hideg van. Tessék bebábozódni nagyon sok takaróba!