April 8, 2014

Nyugoggyále

Azt hiszem egyre kevésbé vagyok toleráns az emberekkel. Egyre nehezebb elviselni a hülyeséget. Ami viszont tényleg az a fajta hülyeség, amiről ők maguk tehetnek kicsinyes, degenerált látásmódjuk miatt. Ami ellen tehetnének, HA nem lenne úgy betokosodva az a kevés neuronszál, ami az aranyos fejecskéikbe van beágyazódva.

Jön, hogy azon nyomban felálljak és elhagyjam becses társaságukat. Mert ha nem, akkor nagyon agresszív gondolatok árasztanak el, amelyek heves verekedés képeit tárják elém, nem szép szavak kíséretében.

Ez az emberiségnek nevezett nyomorúság...

Kicsit felhúztam magam. Na mindegy. Majd elmúlik. Helyébe itt egy humoros agymenésem. Heló.

Lánchíd made in Japan

2 comments:

  1. nem az a nehéz hogy elviselj néhány embert, hanem tenned ellene , hogy ne kerulj olyan társaságba.... 1edul magadban keresd a hibát! ;)

    ReplyDelete
  2. csakhogy ez nem az a helyzet/közeg, amelyből ki lehet csak úgy lépni. a hiba jelenleg nem az én készülékemben van. (annak ált. tudatában vagyok, ha úgy van). ha az érzékenyebb reakció felróható nekem, akkor mondható, hogy velem van a gáz. de ennek megvan az oka, illetve éppen ezért megbocsátom magamnak.

    ReplyDelete