Jaj Zsuzsi, hát mi ez a komolyság?
Nagyon elgondolkoztál az asztalnál? Már biztos mehetnéked van.
Mér? Mer nem vagyok állandóan vicces?
Nem röhögök a közösbe dobott poénon? Mert épp nincs kedvem?
Ja?
Mér nem jössz bulizni? Ne legyél már ilyen. Legyintesz rám, bazmeg?
Ha nem akarok, akkor nem megyek.
Furcsa vagy.
Egyik kategóriában sem vagy elég bennfentes. Nincsen teljes részhalmazod.
Ja, biztos mer ilyen vagy meg olyan vagy.
Maradj otthon, nézzél tévét? Vagy ne?
Magányos vagy? Úristen!
És ez gáz?
Meg akarsz ítélni? Van rólam képed? Ja, hogy csak a fészbukon...
Hülyét kapsz a parasztvakítástól?
Nem gondolkodsz pozitívan?
Vakarózol a tarka-színeskendős érzéki-érzékeny életimádó keletitanításokon csámcsogásoktól?
Jézusom, hát mit fogsz bevonzani...
Sosem voltam macskább. Vagy még annak se vagyok eléggé az.
Féllábbal mindenhonnan kifele?
Magányos vagy?
Ez normális?
Jaj ne legyél már ilyen!
Amit szerettek, én attól rosszul vagyok.
Tudok egy állatra vigyázni?
Bűntudatom legyen?
Hogy nem tudod mit akarsz?
Tessék?!
Mikor akarsz már dolgozni valamit?
Te nem tudod, mit akarsz?!
Komolyan?
Mi a baj?
Há mittomén.
No comments:
Post a Comment