ott van a vacsora maradéka,
a slájmot köpő bácsi
meg a banán barna héja.
A szájlent technós csöves
monoton idegrángása,
meg az alkalmi füves
elnyomott csigája.
A reggeli utcán még
ráncosak a bőrök
és puha párna melegét
áhítják az őrök,
míg állnak tükörajtóknál,
mert odabent javában
áll valami éji bál
-mennyi báj, mennyi baj kiabál.
És az új nap javára
nagyot köp egy bácsi,
hisz a reggeli utcára
mégse illik hányni.
Ózsé, 2014.02.04.
No comments:
Post a Comment